Futamelőzetes: Magyar nagydíj
25 éve a száguldó cirkusz vérkeringésében
A Hungaroring 25. alkalommal látja vendégül a Forma-1 mezőnyét. Ugyan a magyar pályán sokak szerint a legunalmasabb versenyeket szokták rendezni, kiszámíthatónak mégsem lehet nevezni a Magyar Nagydíjat, ugyanis az elmúlt nyolc évben hét különböző versenyző nyert itt, köztök hárman is elsőízben. Ráadásul a magyar pálya idén is új győztest tudhat magáénak, ugyanis sem Sebastian Vettel, sem Mark Webber, sem pedig Robert Kubica nem tudott még nyerni a magyar aszfaltcsíkon.
A Magyar Nagydíj után csaknem egy hónapos szünet következik a versenynaptárban. ez idő alatt sem tesztelni, sem pedig mérnöki munkát végezni tilos, azaz a csapatok alkalmazottainak a kényszerszabadság elkönyvelt dolog.
Az első Magyar Nagydíjat 1986-ban rendezték, azóta folyamatosan szerepel a magyar pálya az F1-ben, így Monaco és Monza mellett ez az egyetlen olyan pálya, amely állandó tagja a versenynaptárnak. A pályát sokan Monacóhoz hasonlítják, ugyanis itt a hercegségi pálya után itt a legalacsonyabb az átlagsebesség.
A pálya nem csak fizikálisan megterhelő a pilótáknak, hanem az általában magas hőmérséklet is rátesz egy lapáttal a kihívásra. A Hungaroringen teljes körön keresztül koncentrálniuk kell a versenyzőknek. Olyan, mint egy gokartpálya, egyedül a célegyenesben tudnak pihenni.
Az aszfaltcsík teljes hossza 1986-ban az átadáskor 4,013 km volt. Egy esztendővel később kisebb korrekciót hajtottak végre: egy kanyarkombináció átvágásával, ezáltal egy járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabb lett, hossza azonban 3,968 km-re csökkent, majd az 1997. évi átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt, 3,971 km-re módosult. A Hungaroring 2003. évi átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza ma 4,381 km.
A legkisebb ívsugár 20, míg a legnagyobb 400 méter. A célegyenesben az elérhető legnagyobb sebesség megközelítőleg 320 km/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter.
A létesítmény honlapja szerint a burkolat szerkezete: 20 centiméter vastag kavicságyazaton és 20 centiméter vastag sovány betonlapon háromrétegű, egyenként 5 centiméter vastag aszfalt. A versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a relatív szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.
Éppen ezért az időmérőn megszerzett eredmény sokat nyom a latba a vasárnapi futamon. Az itt megszerzett pole pozíció, már szinte biztos sikert jelent.
A csapatok a leszorító erőt maximális értékre hangolják. A motorokat nem igazán éri nagy terhelés, hiszen a padlógázas szakaszok nem érik el a 60%-ot. A 750 méteres célegyenes is csupán 11 másodperces padlógázas szakaszt jelent, mikor a motorok nagyjából csak 320 km/órás sebességre gyorsítják fel a betontorpedókat.
A szuperlágy és a közepes keverék eddig négyszer szerepelt (Bahrein, Monaco, Kanada és legutóbb Valencia). Ugyanez a felállás lesz a Bridgestone prognózisa szerint Magyarországon is, illetve majd a szeptemberi Szingapúri GP-n. Talán nem véletlen, hogy a felsorolt hat közül négy városi pálya.
Előzések száma 2009-ben: 3
Kiesések száma 2009-ben: 3
Érdekességek:
- A magyar pálya 1986-ban rekord gyorsasággal, alig hat hónap alatt készült el.
- A Hungaroringi verseny után kezdődik meg az F1 több hetes nyári szünete
- Egyes nézőhelyről a pálya csaknem 80%-a belátható
- Négy versenyző (Damon Hill, Fernando Alonso, Jenson Button, Heikki Kovalainen) a Hungaroringen aratta élete első futamgyőzelmét. Közülük csak Kovalainen nem lett (eddig) világbajnok.
A Magyar Nagydíj menetrendje (magyar idő szerint):
péntek:
1. szabadedzés: 10 óra
2. szabadedzés: 14 óra
szombat:
3. szabadedzés: 11 óra
időmérő edzés: 14 óra
vasárnap:
Magyar Nagydíj: 14 óra (1 kör 4,381 km, a versenytáv 70 kör (306,630 Km)
A Magyar GP elmúlt öt esztendejének győztesei:
2009: Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes)
2008: Heikki Kovalainen (McLaren-Mercedes)
2007: Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes)
2006: Jenson Button (Honda)
2005: Kimi Räikkönen (McLaren-Mercedes)
|
