Egy hetes szünet után Kínába érkezik a száguldó cirkusz
Idén már 8. alkalommal látogat az F1 mezőnye Kínába. A sanghaji pályát még 2004-ben adták át, a sepangi aszfaltcsíkhoz hasonlóan ezt a pályát is Hermann Tilke tervezőmérnök álmodta meg. A létesítmény ötvözi a hagyományos és a modern Kína építészetét. A boxok a főtribünök közötti összekötő hidak impozánsak. Tilke a shang - vagyis fent - írásjelet formázó pályarajzba igyekezett minél több változatos szakaszt belezsúfolni, így jött létre az 5451 méter hosszú pálya.
A kínai Forma-1-es GP-t Sanghai külvárosában, a központtól mintegy 30 kilométerre rendezik. A 2003-2004-ben elképesztő gyorsasággal - mindössze 18 hónap alatt - felépített versenypálya, mintegy 450 millió dolláros beruházással jött létre. Az első F-1-es futamot 2004. szeptember 26-án rendezték meg itt, amelyet a brazil Rubens Barrichello (Ferrari) nyert meg. A versenynek - Baumgartner Zsolt révén - magyar résztvevője is volt. A Minardi pilótája a 16. lett.
A pályát Herman Tilke tervezte, így nem maradhatott le róla az építész védjegye, a hosszú egyenest követő hajtűkanyar. Madártávlatból nézve az aszfaltcsík rajzolata a Sanghaj nevében szereplő kínai sang betűszóhoz hasonít, amelynek "felett", illetve "emelkedik" jelentése is lehet. Az 5,5 kilométer hosszú pályán összesen 16 kanyar található, bal- és jobbkezesek egyenlő arányban. A két hosszú egyenessel kombinálva a pálya számos helyen biztosít lehetőséget az előzésre. A létesítmény körülbelül 200.000 néző befogadására képes.
A pályát a tél folyamán fel kellett újítani, ugyanis pár kanyar alatt megsüppedt a talaj.
A Kínai Nagydíjon 56 kört tesznek meg a versenyezők az 5.451 km km-es pályán, vagyis a viadal teljes hossza 305.066 km. A pályacsúcsot Michael Schumacher érte el a Ferrarival 2004-ben, amikor 1:32.238 perc alatt süvöltött végig az aszfalton.
Vezetéstechnikailag csakúgy mint a sepangi, nagy kihívást jelent a mérnököknek, hiszen az aszfaltcsík sokszínűsége miatt nem könnyű tökéletesen beállítani az autókat. A sokféle kanyar miatt nagyon nehéz megtalálni az ideális beállításokat: kemény féktávok, tempós s-kanyarok, nagy sebességű irányváltások váltják egymást. Mindemellett a lassú kanyarokban a mechanikai tapadásra is ügyelni kell. Ez a pálya tipikus kompromisszum-pálya.
Sanghaj Sepang után a második legkanyargósabb pálya: átlagos kanyarodási szög itt 133.69 fok, míg az összes pályán az átlag 110 fok. A két hosszú egyenes miatt eddig nem nagyon alkalmazhatták a a csapatok legmeredekebb szárnyállás, csak kb. 70 százalékost. Ám a tavaly bevezetett aerodinamikai szabályok mellett lehet egy-két csapat, mely bevállalhatja a meredek szárnyállást.
A motoroknak nem nagy próbatétel a kínai pálya, ugyanis a padlógázos szakaszok mindössze 55 százalékot tesznek ki, ennél, csak Monacóban és Szingapúrban van kisebb gázadási arány. A 10 méter tengerszint feletti magasság is kedvező, hiszen így a légnyomás sem okoz problémát. A motoroknak talán az egyetlen megterhelő pont, az a hátsó egyenes, hol 19 másodpercig kell egyfolytában gázt adni. 1370 méterével ez a leghosszabb egyenes a Forma-1-ben.
A Pirelli a kemény és a lágy keverékű abroncsokat viszi el Kínába, így a csapatok ezzel a két összetétellel számolhatnak. Ugyanezeket használták Malajziában is.
Érdekességek:
- a Safety Car valószínűsége szinte nulla (eddig csak 2005-ben volt rá szükség, akkor is egy meglazult csatornafedél miatt
- eddig senkinek sem sikerült az elmúlt hét versenyen megismételnie Kínában a győzelmet
- a boxutca mögött egy tó fölötti falucskában kapnak helyet a csapatok
A Kínai Nagydíj menetrendje (magyar idő szerint):
péntek:
1. szabadedzés: 4 óra
2. szabadedzés: 8 óra
szombat:
3. szabadedzés: 5 óra
időmérő edzés: 8 óra
vasárnap:
Kínai Nagydíj: 9 óra (1 kör 5.451 km, a versenytáv 56 kör (305,066 Km)
A Kínai GP eddigi győztesei:
2004 - Rubens Barrichello (Ferrari)
2005 - Fernando Alonso (Renault)
2006 - Michael Schumacher (Ferrari)
2007 - Kimi Räikkönen (Ferrari)
2008 - Lewis Hamilton (McLaren)
2009 - Sebastian Vettel (Red Bull)
2010 - Jenson Button (McLaren)